Kötetlen-kötött tevékenységek

Mese-vers
A mesék, versek világa az anyanyelvi nevelésnek az egyik legfontosabb eszköze.
A mesehallgatás a gyermekek legtermészetesebb igénye, lételeme. Örömforrás, feszültséget keltő és oldó lehetőség. A mesében ugyanaz a képszerűség és szélsőségesség uralkodik, mint a gyermekek érzelmeiben és gondolkodásában. A mese elvarázsolja a gyermekeket, azonosulnak a szereplőivel, erős hatással van érzelmi életükre, ezért igen nagy odafigyeléssel válogatjuk össze a meseanyagunkat. Mesehallgatás során bővül a szókincsük, sajátos nyelvi formákat ismerhetnek meg, fejlődik a beszédkészségük.

A mondóka, a versmondás, a verses szöveggel kísért játék, a bábszínház az anyanyelvi nevelés mással nem pótolható lehetősége. Nevelő hatása abban van, hogy ráfigyelteti a kisgyereket az emberi beszéd érdekességére. A jó mese és gyermekvers szövege hangzásban, ritmusban, hangulatban, képi erőben messze felülmúlja hétköznapi beszédünket. Nem mindig világos, hogy miről szólnak a versek és a mondókák, „értelmük” a dallam, a ritmus, a mozgás mélységeiben vannak. A versek, a mondókák új ismereteket közölnek, illetve a meglévőket rögzítik, mindezt élmények kíséretében teszik. Örömforrás a gyermekek számára a vers, a mondóka zeneisége, ritmusa, lüktetése.

Dramatikus játékok
A drámajáték nem azonos a gyermek színjátszással. A drámajátékok révén minden gyermek elfogadja és vállalja önmagát, fejlődik önuralmuk, önfegyelmük, kialakul mások megértésének, elfogadásának képessége és a toleráns magatartás. A drámajátékokat eredményesen használhatjuk önálló foglalkozásként, de jól használható segítő, kiegészítő eszközként is egyéb kezdeményezéseknél. Megkönnyíti az ismeretanyag rendszerezését, hozzásegít a gazdagabb személyiség kialakulásához.

Zenei nevelés
A zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik. Az óvodai zenei nevelés célja a gyermekek zenei élményhez juttatása, zene iránti érdeklődés felkeltése, zenei ízlés formálása. A zenei nevelés az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre, melynek hatására a gyermek szeret énekelni, dúdolni, és örömmel hallgat zenét.
Az óvodai zenei nevelés fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét, emlékezetét, harmonikus mozgását. A mozgás és a dal ebben a korban egybefonódik, a dal ritmusa, lüktetése mozgásra csábít. A dalos – táncos játékok mozgásformái kedvező feltételeket teremtenek a gyermekek mozgásának fejlődéséhez.

Vizuális nevelés
A vizuális tevékenység elsősorban kifejezési eszköz, érzelmek, gondolatok, ismeretek közvetítője, a gyermek személyiségének megnyilatkozása. A vizuális nyelv elsajátítása mindig valamilyen technika keretében történik meg. A technika elsajátítása is nagyon érdekes és élvezetes dolog a gyermek számára, miközben lehetővé teszi a különböző eszközök, anyagok megismerését és felhasználását.
A vizuális nevelés során többek között fejlődik a színérzék, formaérzék, arányérzék, esztétikai érzékenység, képi, plasztikai kifejezőképesség, vizuális emlékezet, a téri tájékozódás, a képzeletvilág, a kreativitás. Nő az önbizalom, az önismeret. Fejlettebb lesz a szem-kéz koordináció, fejlődik a finommotorika.
A vizuális tevékenységek közben a gyermek olyan készségek birtokába jut, amelyek az írás előkészítésében rendkívül fontosak.

Külső világ tevékeny megismerése
A külső világ tevékeny megismerése címmel jelölt gyermeki tevékenységformában természetes egységet képez a környezeti nevelés és a matematikai nevelés.
Az óvodás korú gyermekben erős a vágy, hogy megismerje azt a világot, amely őt körülveszi. Minden érdekli ami él és mozog, ami újszerűségével hat rá és élményként rögzíthet. Minderre szinte állandóan lehetősége van a gyakorlati cselekvéseiben. Minden amit a gyermek lát, hall, tapasztal, amivel tevékenykedik, ismerkedik, új, magasabb szintű képességek kibontakoztatását eredményezheti.

Külső világ tevékeny megismerése - környezetismereti tartalom

A környezeti nevelés során a gyermekek ismerkednek a körülöttük lévő világ természeti és társadalmi valóságával. Alakulnak ismereteik a természeti környezet élő és élettelen alkotó részeiről. Megfigyelik az időjárási jelenségeket, az évszakok változásait, a növények, az állatok és az emberek életét. Vizsgálódnak, tapasztalatot és élményt gyűjtenek a vízről, talajról, levegőről, a fényről és a hőről. Mindezek mellett nő fajismeretük, ökológiai összefüggéseket tapasztalnak meg, alakul természetszeretetük, valamint igényük mindezek megvédésére.
A társadalmi környezet eseményeinek, helyszíneinek ismerete segíti beilleszkedésüket egyre táguló környezetük különböző közösségeibe, elősegíti társas kapcsolataik alakulását.
Az emberi munka környezetre gyakorolt gyakorolt hatásának megfigyeltetése alapvető tapasztalatok birtokába juttatja a gyermeket az ember és környezete viszonyáról, környezetet átalakító tevékenységéről.


Külső világ tevékeny megismerése - matematikai tartalom

A kisgyermek környezete megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Fejlesztő-nevelő munkánk során változatos módon biztosítjuk és segítjük ezeket a megismerő tevékenységeket.
A matematikai nevelés fejlesztő feladatai között a legfontosabb a gondolkodásfejlesztés.
A gondolkodás a valóságból szerzett tapasztalatok rendszerezését, kapcsolatainak felismerését biztosítja.

Testnevelés
A mozgás óvodáskorban belső igényből fakad, ennek a korosztálynak nagy a mozgásigénye. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását: járás, futás, ugrás, egyensúlyozás, dobás. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Fejlesztik a testi képességeket, mint az állóképesség, erő, ügyesség, gyorsaság. Fejlesztik az izomrendszert, egyensúlyérzéket. Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgásos játékokban együttesen van jelen a játék és a mozgás hatásrendszere, mely által komplex módon fejlődik a gyermek személyisége.

Mindennapos testnevelés
Az óvodai testnevelés szerves része a mindennapos testnevelés, melynek keretében pár perces mozgással frissítjük fel a gyermekek szervezetét. Az óvodai testnevelés feladatainak megvalósítását segíti, új ismeret oktatása ekkor nem történik. A mindennapos testnevelés feladatai:
-jártasságok készségek megszilárdítása – a gyerekek mozgásigényének kielégítése. – a rendszeres testmozgás szokásának kialakítása.
A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A gimnasztika anyaga főleg törzsgyakorlatokból áll, mert ezek a helyes testtartás kialakulását segítik elő. A játékokat a foglalkozásokhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva választjuk ki.

Iskola-előkészítő torna
Óvodásainknak az iskolakezdést megelőző évben, heti egy alkalommal iskola előkészítő testnevelést tartunk.
Célja, hogy erősítse azokat a képességeket, amelyek az első osztály sikeres, zökkenőmentes kezdéséhez szükségesek.
Minden alkalommal gyakoroljuk az alapmozgások különböző formáit (járás, futás, kúszás, mászás, ugrás, dobás), melyek hatékonyan fejlesztik a fizikális állapotot, a testsémát, téri tájékozódást, egyensúlyérzéket, lateritást, ritmusérzéket, állóképességet. Mindez kihat a gyermekek személyiségének alakulására.
A mozgásos játékokkal megalapozzuk a gyermekek tanuláshoz szükséges részképességeinek fejlődését. Ezek a képességek többek között: a mozgás-sor leutánzás képessége, sorrendiség, alaklátás, alak-háttér megkülönböztetés, beszédértés, keresztcsatornák működése, cselekvéstervezés, forma felismerés, finommotoros fejlettség, iránykövetés, feladattartás, feladattudás, stb.
Törekszünk arra, hogy magas szinten, külön fejlesszük ezt a korosztályt, hogy iskolába kerüléskor testileg fejlett, és fizikálisan felkészült gyermekek kerüljenek ki óvodánkból.