Hagyományaink

Szüreti mulatság

Szüreti mulatságot már a XVIII. században is rendeztek, ma is élő hagyomány a bortermelő vidékeken. A kisebb szőlőkben a család meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda étellel itallal-látja vendégül a szüretelőket, akiknek a szőlőből, mustból kóstolót csomagol.
Nagyobb szabású mulatságokat, is tartottak ezeken a vidékeken, ahol a szüreti felvonulások és bálok elengedhetetlen részét képezte az ének és a tánc.

Szeptember végén mi is megtartjuk saját szüreti mulatságunkat: a csoportokban a gyerekek először szőlőt szemeznek, utána a csűrben kézzel és szőlőpréssel mustot “fakasztanak”. A nehéz munka mellett folyamatosan vidám ének tölti be a csűrt. A feladat elvégzése után jól esik a frissen sült pogácsa és a frissen préselt must. A szüretet vidám táncmulatsággal zárjuk.

Mihály napi vásár

Réges - régen ez egy kiemelkedően fontos napnak számított. A Szt. György napján kihajtott állatokat Szt. Mihály napján terelték vissza védett helyükre.
A pásztorok e napon számoltak el gazdáikkal, s kapták meg bérüket. Ha jól helyt álltak, újra megkötötték velük a következő egy évre a szerződést.
E fontos eseményt vigalommal, mulatsággal, vásárral ünnepelték meg.

E napon az Árnyas Óvoda udvara népesedik be vásározók sokaságával, hogy felelevenítsék a Mihály napi vásár hagyományát, felidézzék a régmúlt idők hangulatát.
A vásáron a gyerekek kínálják az előző napokban saját kezűleg lelkesen készített portékáikat. Programok, finomságok teszik még kellemesebbé e napot.

Márton-napi felvonulás

A pásztorok e napon kérték járandóságukat a gazdáktól. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta.

A legenda szerint Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a “Márton lúdja” elnevezés. Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: “aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.

“Márton az új bor bírája”, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor. A Márton napi időjárásból következtettek a télre: “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. Dologtiltó nap volt: tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna.

Óvodánkban ez a hagyomány az egész napi tevékenységet átszövi. Délelőtt a gyerekekkel közösen begyúrjuk a lepény tésztáját, amelyet azért készítünk, hogy felidézzük Márton püspök jószívűségét. A csoportokban megválasztott “‘Márton püspökök” szétosztják a kisült lepényt a gyermekek között.

Délben megpróbáljuk megjósolni, milyen lesz a telünk. A kisütött libacombot jóízűen elfogyasztjuk, a csontból pedig megállapítjuk, hogy ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Ebéd után fontos, hogy nagyot pihenjünk, hiszen még most jön a program java!

Sötétedéskor meggyújtjuk az óvoda udvarán elhelyezett mécseseket, és a gyerekek által készített lámpásokat. A csoportok egymás után indulva körbe járják az óvodát, közben a népszokáshoz kapcsolódó énekek és mondókák színesítik a programot. A nagycsoportosok az óvoda udvarán előadják a Márton-napi pásztorjátékot, majd az ovisok a manók keresésére indulnak. A program végén forró tea, libazsíros kenyér és lila hagyma várja a gyermekeket és a szülőket.
Ugye, nem csoda, hogy a Márton-nap mindannyiunk egyik kedvenc programja?!

Adventi készülődés

Az advent a karácsonyi ünnepekre való előkészület, a várakozás ideje. Ez a hagyomány nálunk azzal kezdődik, hogy ünnepi hangulatba öltöztetjük az óvodát. Minden csoport elkészíti saját adventi koszorúját, melyeken a gyertyákat közösen gyújtjuk meg.

December első péntekén meghívjuk a szülőket egy közös adventi készülődésre. Ilyenkor minden csoport különböző technikákkal készíti el a karácsonyi díszeket, apró meglepetéseket. Minden évben visszatérő és népszerű tevékenység a gyertya mártogatás, amikor szebbnél szebb gyertyákat készítenek még a legkisebbek is. A gyertyákat szárított gyümölcsökkel, magvakkal, termésekkel, száraz virágokkal díszítjük. Készítettünk már karácsonyi díszeket sóliszt gyurmából, asztali díszt szárított növényekből, papírdíszeket hajtogatással.

A gyermekek által gyúrt és díszített mézeskalács illata ilyenkor betölti az óvodát.

Farsang

A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart.

A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. “ Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon.” Ez volt a torkoscsütörtök. A következő naptól kezdve azonban valóban nem ettek az emberek húst és zsíros ételeket húsvét vasárnapjáig. Ebben a 40 napban az egyház azért tartatta a böjtöt és tiltotta a vigadalmakat, még a lakodalmakat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a húsvétot.Tehát húshagyókedd éjfélkor a megkonduló harangszó már a farsang végét jelezte.

Farsang a tavaszvárás, a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka.

Óvodánkban a farsang egész napos program. A gyermekek már érkezéskor jelmezbe öltöznek, amit akár délután újra felvehetnek, ha kedvük tartja. Nálunk nemcsak a gyerekek, hanem az óvó nénik is jelmezt öltenek, így várják a gyerekeket. Asztalokból, székekből színpadot építünk, melyen végig vonulva a gyerekek bemutatják, hogy kinek a bőrébe bújtak. A jelmezbemutató után tréfás játékok, mókás vetélkedők következnek: például seprűtáncoltatás, pattogatott kukoricaevő verseny, székfoglaló stb.

Közben a konyhában már sül a farsangi fánk, amelyet minden évben lelkes anyukák és nagymamák készítenek. A farsangi fánk készítés rejtelmeibe a gyerekeket is beavatják.

Ezután következik egy hagyományos program: az óvó nénik előadnak egy mesejátékot, amelyet közösen néznek meg az óvodásaink a bölcsisekkel, akiket megvendégelünk a frissen sült farsangi fánkkal.
Az előadás után a csoportszobákban ebédig tartó mulatozás, tánc, móka, kacagás várja a gyerekeket.

Télűzés – Kiszebáb égetés

Februárban még javában tart a tél, de a tavasz apró jeleit már megfigyelhetjük. A madarak hangosabban csiripelnek, nyílik a hóvirág, kékebb az ég, később sötétedik, egyre többet szeretnénk tartózkodni a szabadban.

“Jöjjön a tavasz, menjen a tél!” – skandálják a gyerekek, miközben mindenféle zajkeltésre alkalmas eszközzel – fedőkkel, kanalakkal – és ritmushangszerekkel próbálják elzavarni a telet. A gyerekekkel átmegyünk az Árnyas-kertbe, ahol a közösen készített, telet szimbolizáló kiszebábot elégetjük. Ettől kezdve még többször lesünk ki az ablakon a tavasz után vágyakozva.

Húsvét

A húsvét a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amely március vagy április hónapra esik a Hold állásának megfelelően. A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig a 40 napos böjt készíti elő. Régen húsvét vasárnapjához számos munkatilalom kapcsolódott, például tilos volt főzni, varrni és nem hajtották ki az állatokat sem. A böjti időszak után ismét lehetett táncolni, bálokat tartani, a húsvéttal megkezdődött a lakodalmak ideje, a tavasz is.

A gyerekek tojásfestéssel készülnek a húsvétra, többféle technikával díszítik fel a húsvét jelképeit. A festéshez nemcsak tojásfestéket, hanem természetes anyagokat is használunk, például hagymalevelet, céklát, vöröskáposztát. Az óvodai húsvét alkalmával a fiúk vízbe mártott fűzfavesszővel locsolják meg a lányokat. Ezután indul a húsvéti tojáskeresés: az óvoda udvarán elrejtett tojásokat kell megtalálniuk a gyerekeknek.

Pünkösdölés

A húsvét utáni 50. napon kezdődik a pünkösdi ünnepkör. A pünkösdi király és királyné megválasztásán túl ide tartoznak a jókívánságok, amelyeket házról házra járva versekkel, énekekkel fejeztek ki. Régen a pünkösdi király a falu fiataljainak vetélkedéséből győztesen kikerülő legény volt, aki egy esztendőre a falu első legénye lett. A vetélkedésben külső és belső erőiket egyaránt összemérték. A pünkösdi királynét a falu lányai közül választották évenként, elsősorban erényessége (szelídsége, szerénysége, szorgossága) miatt nyerte el ezt a kitüntető címet. Koronája rózsából készült koszorú volt.

Óvodánkban is megválasztjuk a pünkösdi királyt és királynét. A fiúknak ügyességi és eszességi próbákat kell kiállniuk, a lányok közül hagyományaink szerint mindig a legfiatalabb lesz a pünkösdi királyné. Ehhez az óvodai hagyományhoz is kapcsolódik kézműves tevékenység: a fiúk nádból paripát készítenek maguknak, amit a próbák során használnak is, a lányok pedig pünkösdi koszorút fonnak, a legdíszesebb a pünkösdi királyné fejdísze.