Tavasz, nyár, ősz, csütörtök
Talán mindenkiben felötlött a gondolat, hogy a felsorolásba némi hiba csúszott. Vagy mégsem? Kinézve az ablakon úgy érzem, de szerintem nem vagyok ezzel egyedül, hogy telünk tényleg csütörtököt mondott. Amikor végre gyönyörű nagy pelyhekben elkezd hullani a hó, szívünk repked a hófödte táj szépségétől és kezdünk bízni abban, hogy végre lehet egy igazán nagyot szánkózni, valami mindig közbejön.
És ezt a valamit úgy hívják, hogy enyhülés, olvadás, latyak, tócsa, vagy épp eső, ónos eső. Így a szánkót feledhetjük, de a síelés szlalomozó muzdulatait legalább gyakorolhatjuk. Például olyankor, amikor az olykor bokáig érő pocsolyák és sártengerek között igyekszünk előre haladni vagy amikor az elszáguldó autók fröccsentéseinek útjából igyekszünk gyors elugrással elkerülni az újraöltözés lehetőségét.
No nem panaszkodni jöttem ide, s egy - két alkalommal azért megadatott már a téli örömködés is, de a helyzet az, hogy a gyerekek többet is elbírnának viselni belőle. A hiány enyhítésére a találékony óvó nénik mindent megtesznek. Például megvalósítják a benti szánkózás örömét, mely legalább annyi mosolyt csal az arcokra, mint az eredeti. Végül is bent szánkózni is elég eredeti!
S ez még mind semmi! Képesek elhozni ide a legmagasabb havas hegycsúcsokat is, melyek megmászása igazán embert próbáló feladat!
Sőt mi több! Nemcsak a telet tudják bevarázsolni a szobába, hanem a tavaszt a nyiladozó virágokkal, ébredező állatokkal, a nyarat a vidám fürdőzéssel, az őszt a színes faleveleivel, ködös reggeleivel.
S mi kell mindehhez? Sok jó ötlet, kreatív gondolatok, mesék, alkotó kedv, lelkesedés, fantázia, mesék, játékok, vidámság, s ami mindezt ízlésesen jól összegyúrja, az Árnyas Óvoda.
Az évszakok tanulmányozásához megszámlálni - így leírni - sem tudom, mennyi ötlet került napvilágra, de egy biztos, hogy sok vidám perc részesei lehettek a gyerekek. Azért mondok egy - két példát. Nem tudom, hogy kinek mi a tapasztalata, de nekem az, hogy az öltözködés nem a gyerekek kedvenc időtöltése. De az elmúlt héten olyan lelkesen öltötték magukra hol az egyik, hol a másik évszak ruhadarabjait, ráadásul mosolyogva, egymás után többször!, hogy öröm volt nézni. Néha úgy éreztem, hogy igazi divatbemutató kifutóján fotózom a modelleket.
Aztán láttatok - e már olyat, hogy szőnyeget felhajtva nem csupán a padló egyhangú látványa fogadott? Biztos igen, de én most nem a porpamacsokra, a szőnyeg alá söpört nem kívánt dolgokra gondolok, hanem mondjuk egy ugróiskolára? Ráadásul a hét napjaival egybefonva. Nem is csoda, ha a legtöbb gyermek szuperul sorolja a hét napjait, az évszakokat, a hónapokat. S úgy tanulni, hogy észre sem venni, az nem semmi! Akinek van iskolás gyermeke, az már biztos tudja mire gondolok.
No, nyilván a legkisebbeknél még becsúszik egy - egy apróbb hiba, mint például a tavasz, nyár, ősz, csütörtök problematikája. De kérem ez is olyan elegánsan történik, mondhatnám valós tényekre alapozva, ahogy ezt már fentebb említettem, hogy aligha lehet hibaként felróni!
Szóval így vándoroltak évszakról évszakra, játszva, alkotva, örömködve az Árnyas utcai óvodások az elmúlt hetekben, de így télvíz idején azért bizakodva várják, hogy a tél nagy játékából kint is legyen még részük.
