Karácsonyi barkácsdélután
Angyalkezek szorgoskodtak péntek délután itt, az Árnyas Óvodában, ahol a gyerekek, szüleik, az óvó - és dadus nénik gyűltek össze egy kis karácsonyi barkácsolásra. Ez az Árnyas hagyomány már jó pár éve vert itt tanyát, s évek óta igen fontos és kedvelt esemény az Óvoda életében. Ilyenkor kellemes beszélgetések közepette mindenki átadja magát a kézműveskedés és az alkotás örömének.
Az ünnep közeledtével életünk rohanó tempója talán még inkább fokozódik, ezért jó néha egy röpke megálljt beiktatni ebbe a sodrásba. S habár a nyüzsgés nagy volt ezen a délutánon az oviban, bízom benne, hogy az alkotó tevékenység azért mindenki számára hozott pár perc elmélyülést, nyugalmat és felfrissülést.
Igen. Ahhoz, hogy az egyensúlyi állapotot fenn tudjuk tartani, mindenképpen szükséges néha megálljt parancsolni magunknak, lenyugodni, magunkba fordulni, megpihenni, és időt szánni szeretteinkre, barátainkra, ismerőseinkre.
Jó néha összejönni, beszélgetni egymással, ilyenkor nem gondolunk a külvilág zajára, csak élvezzük a jelen csöndes perceit, egymás társaságát, s eljuthatunk egy bensőséges, különös, titkos világba. Nem tudom, hogy kinek mennyi jut ezekből a percekből egy év alatt, de talán a karácsony szent estéje az, amikor ez az érzés a legtöbb embernek megadatik.
Karácsonyi barkácsdélutánunk egyik örömteli üzenete a karácsonyi alkotó tevékenységen túl, hogy megteremtsük ezt a csöpp kis szigetet a karácsonyi forgatag közepén, ahol a csend, a béke, a nyugalom honol, amikor kint hagyhatjuk a napi gondokat, s élvezhetjük a jelent s az alkotó munka kellemes perceit. Az ilyenkor összegyűjtött pozitív energiákat elraktározhatjuk, s ismét belekerülve a nyüzsgésbe varázsporként elővehetjük, épp olyankor, amikor nagy szükség van rá.
Biztos mindenki tapasztalta már, hogy alkotás közben szinte teljesen megszűnik a külvilág, s már csak egy dolog létezik: Én és a születendő mű. És most nem csak nagy műremekekről beszélek. Bármi apróság elkészítése ugyanolyan érzéseket ébreszthet, ugyanolyan öröm forrása lehet.
Alkotás közben elmerülünk saját képzeletünkben, s a készülendő műben saját magunk, ízlésünk, legbensőbb gondolataink tükröződnek vissza. Egy aprócska szelet belőlünk. S milyen jó érzés az általunk készített tárgyakat látni magunk körül, főleg ha abban gyermekünk keze nyoma is benne foglaltatik.
S milyen alkotások elkészítésébe merülhettek bele a szorgos kezek tulajdonosai?
Az Árnyas barkácsdélutánok legnagyobb kedvence a gyertyamártogatás az idén sem hiányozhatott a kínálatból. Persze emellett számtalan kedves tárggyal térhetett haza minden látogató. Készülhettek zokniból és rizsből mosolygós hóemberek, anyagból varrott angyalkák, szódabikarbónás gyurmából, fából és fűzből formázott díszek, hungarocell képek...
Jó volt látni, ahogy az alkotóműhelyek megteltek szorgos kezekkel és a karácsony hangulatával. A nap végeztével a kis művészek örömmel vitték haza szebbnél szebb alkotásaikat, melyek majd karácsonyi otthonuk díszeivé válhatnak.
