2013

Egy röpke pillanat szilveszter éjjelén, egy lapozás a naptárban, és máris egy új évbe érkezünk. Mintha csak átugranánk egy árkot, melynek egyik partján 2012, a másikon 2013 állna. Az egyik part jól kivehető, a másikat köd borítja. S átugorjuk az árkot, bátran, még akkor is, ha nem tudjuk, hova érkezünk...

Az egyik part szépen megfestett, erős, üde, akár egy fénykép, a múlt színeivel, a másik még üres vászon. Az elkészült mű teljesen egyedi, senkivel nem összekeverhető technikával, színekkel, eszközökkel megalkotva. Van akinek tetszik, van akinek nem. Van, aki gyorsan túl akar jutni rajta, van, aki jól érezte magát alkotás közben.

Egy valami azonban mindenkiben közös. Az árkot át kell ugrani..., vagy lépni..., vagy repülni ... Kinek hogy. Vajon sikerül? És hol landolunk? Nem tudjuk, de menni kell, mert a túloldalon ott vár az üres vászon, és meg kell tölteni színekkel, formákkal, élettel.

Egy röpke csönd, elmélkedés után mindenki nekilát a műhöz. De már az első tudatos vonal meghúzásánál észrevesszük, hogy a vásznon már van valami. 2013 első élményei, az első koccintások, az első gondolatok nyomot hagytak. Ha tetszik, amit látunk, folytathatjuk, ha nem változtathatunk rajta. Mindenki másként, más gondolatokkal, más ízléssel, más lendülettel és motivációval, más munkatempóval és hozzáállással alkot. De alkotni kell.
Egy év múlva újra jön a választó vonal, melyet át kell lépni, ugrani, repülni... Rajtunk áll, hogyan tesszük. Bár távolabbról nézve ez az árok nem is tűnik olyan nagynak, szélesnek. Még messzebbről visszatekintve a válaszvonalnak nyoma sincsen. A sok egyedi alkotás, mely közelről nézve olyannyira különböző, egy egységes egésszé áll össze. Mintha mindenki egy képen dolgozott volna, ráadásul 3D - ben.

Egy hatalmas egységes óriásfestmény. Egyes részei vidámabb hatásúak, mások szomorkásabbak. Bizonyos részei kicsit megfakultak, halványabbak, de az összbenyomást nem befolyásolja. A kép egységes. Többet nem mondhatok róla, mert mindenkinek magának kell megítélnie, hogy milyennek látja, mit érez, mit gondol róla.


Átjutottunk a választóvonal másik oldalára. 2013 van. Alkotnunk kell. A választóvonalat átlépve gyakran úgy érezzük, mintha új műbe kezdenénk. A megalkotásra váró felület üres, tiszta, de ez is az óriásfestmény része. Folytatása.

2013 első napjaiban azt kívánom, hogy boldogan, vidám színekkel alkosson mindenki, hogy év végén visszatekintve festményünkre, igazi harmónia áradhasson belőle.

Boldog Új Évet!