Ötödik nap a táborban - 2011
Drága Szüleim!
Elérkezett a tábor utolsó napja. Sajnos az idő nem lett jobb, de a kedvünk töretlen. Már nagyon várom a mai napi programokat, azokról is majd részletesen beszámolok.
De még néhány szót írnék a tegnap estéről. A tejbepapi vacsora után éjszakai túrára készülődtünk. Esőkabátba bújtunk, s mindenki elemlámpával szerelkezett fel. Olyanok voltunk a sötétben, mint a szentjánosbogarak. Elindultunk. Eleinte kicsit reszketett a lábunk, - ne aggódj Apa, az enyém nem annyira! - itt - ott árnyakat láttunk, mindenféle neszt hallottunk, de szorosan az óvó nénikhez tapadva bátorságunk visszatért. Nagyon élveztük, ahogy a lámpák fényében botorkáltunk. Aztán jött a kincskeresés. Mindenki talált egyet, én is, majd berakom a kincses ládámba a gyűjteményeim közé.
Este aztán igen hamar elaludtunk.
Délelőtt a tegnapi íjász ismereteinket bővítettük. Elkészítettük saját tegezünket, amiben az nyílvesszőket tarthatjuk. Majd otthon beleteszem a sajátjaimat. Bőrből varrtuk és tetszés szerint kidíszítettük. Nagyon szépek lettek, az óvó néni engem is megdicsért.
Már nagyon vágytunk ki a szabadba, így a tegez készítés után az eső ellenére elindultunk egy kis sétára. Az út mentén sok szép gyógynövényt ismertünk fel, bogarakat vizsgáltunk, futkároztunk. Olyan gyönyörű helyen van ez a tábor. Együtt is eljövünk ide kirándulni, ugye? Majd mindent megmutatok nektek!
Délután Jenő bácsi érkezett hozzánk, hogy meséljen nekünk a kisragadozókról. Hozott róka, borz és vidra bőrt szőrrel, egy kitömött nyestet és menyétet. Jenő bácsi sok érdekeset mesélt ezekről az állatokról, de nagyon megdicsért bennünket, annyi okosat mondtunk mi is. Azt mondta, hogy még nem találkozott ennyire tájékozott óvodásokkal.
Az előadása végén elővett egy igazi görényt. Olyan hajlékony volt, csak úgy tekeredett, de ha nyakon ragadják lelógatva, úgy megmerevedik, mint egy piszkafa. Képzeljétek, megsimogathattam és kézbe is vettem! Nagyon édes volt.
Ennyi program után a nap még mindig nem ért véget. Feri bácsi tanított minket íjászkodni. Egyszer kicsit túllőttem a céltáblán, de aztán jól beletaláltam. Szuper volt.
A vacsora megint szánk ízlelésének kedvezett. Rizskochot ettünk vanília öntettel. Repetáztam is.
Vacsora után szerencsére nem esett az eső, így még jutott idő szám -, ill. képháborúra. Nagyon izgalmas ez a játék!
S már majdnem mentünk lefeküdni, amikor az óvó nénik bejelentették, hogy irány a tábortűz! Mindannyian körbeültük, énekeltünk, olyanok voltunk, mint egy nagy család. Mindenki elmondta, hogy mi tetszett a táborban legjobban. Volt, akinek a kisállat bemutató tetszett, másoknak a gyógynövénytúra vagy az íjászkodás, néhánynak a számháború és a tegezkészítés. Nekem a bátorság próba és a meseelőadás volt a legkedvesebb. Egyedül a nagy túrát hiányoltuk, ami az eső miatt elmaradt.
Kár, hogy már vége a tábornak, de annak viszont örülök, hogy holnap újra találkozunk. Akkor ne felejtsetek értem jönni, majd közösen ebédelünk.
Addig is jó éjt! Puszi.
Ügyes táborozó gyermeketek.
