Tevékenységek

Játék

A gyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. A játék az az út, mely a gyermeket a világ megismeréséhez vezeti, ezért elsődlegesnek tartjuk, hogy minden tevékenységünket a játékosság hassa át. Elősegíti a testi, értelmi, érzelmi és a szociális fejlődést. A gondozónő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.
Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szabad játék minden nap hosszan és zavartalanul megvalósulhasson, a gyermek a játékot addig játszhassa, amíg érdekes, amíg örömet szerez.

Zenei nevelés

A kicsinyek zenei nevelésének célja, hogy a gyermekek zenei érdeklődését felkeltse, érzékennyé tegye a környezet hangjai iránt, és az énekes játékkal, az együtt éneklés örömével érzelmeit gazdagítsa.
A zenei nevelés feladata a bölcsődében, hogy a gyermeket a magyar mondókákkal, énekes játékokkal megismertesse, a dalolással kedvet keltsen és mintát adjon az önkéntes utánzásra, spontán dúdolgatásra, énekelgetésre.
Bölcsődénkben a zenei nevelés kiemelkedő színvonalú. Ez a tevékenység a nap folyamán többször is megjelenik és mindig játékos mozgással kapcsolódik össze. A különböző játéktevékenységekhez, az időjáráshoz, napszakokhoz, ünnepekhez társítjuk. Különböző hangszereket ( furulya, gitár, xilofon) is megszólaltatunk. A ritmushangszerekkel való “zenélés” a gyermekek kedvenc tevékenységei közé tartozik, minden nap igénylik az együttes megszólaltatást.
Mivel a kisgyermek számára az élő zene, a gondozónő hangja, a mosolya, az érintése, ölelése a legfontosabb, ezért sok ölbeli játékot játszunk ( lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók, altatók, kéz-kar-láb játékok), amit sokszor ismétlünk. Az egyszerű mozgással kísért ölbeli játékok nagy részét a magyar népi mondókák közül válogatjuk össze. A mondóka és dalanyagunk a gyermekek életkorához igazodik.
A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez, valamint a hagyományok megismerését és továbbélését.

Mese, vers

A mesék, versek világa az anyanyelvi nevelésnek az egyik legfontosabb eszköze. A mesehallgatás a gyermekek egyik legtermészetesebb igénye, lételeme.
A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. Mesehallgatás során bővül a szókincsük, fejlődik a beszédkészségük. A mesélés, verselés, képeskönyv nézegetés bensőséges helyzet, amely a kisgyermek számára érzelmi biztonságot ad. Bölcsődénkben a népmeséknek és a gyermekirodalmi műveknek egyaránt helye van, melyet nagy odafigyeléssel válogatunk össze.
Saját mesét is írtunk a gyerekek részére. A kismadár történetét mindig az átélt élmények vagy a napirendben nem megszokott események felkészítésére használjuk fel, beleszőjük a mese folyamatába.

A mondóka, a versmondás, a verses szöveggel kísért játék, nevelő hatása abban van, hogy ráfigyelteti a kisgyereket az emberi beszéd érdekességére. A jó mese és gyermekvers szövege hangzásában, ritmusában, hangulatában, képi erőben messze felülmúlja hétköznapi beszédünket. Nem mindig világos, hogy miről szólnak a versek és a mondókák, „értelmük” a dallam, a ritmus, a mozgás mélységeiben vannak. A gyermekek számára örömforrás a vers, a mondóka zeneisége, ritmusa, lüktetése.

Alkotó tevékenységek
Bölcsődénkben már e korai életszakaszban is lehetőségük van a gyerekeknek kipróbálni a festést, rajzolást, vágást, ragasztást, gyurmázást.
A gyermeki ábrázolás speciális játéktevékenység. Az ilyen jellegű foglalkozások jelentősége elsősorban a technikákból adódik, amelyek nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz is, hogy megismerkedjenek sok anyag tulajdonságaival, használatuk lehetőségeivel és módjaival.
Az ábrázolás a gyermek első alkotó tevékenysége. Ebben a korban az első rajzi próbálkozások nem tudatosak, a gyermek első irkafirkáinak nem az ábrázolás a céljuk. Ezek az élvezetes motorikus cselekvés egyik formáját képzik. A mozgás öröme kiegészül azzal az örömmel, hogy a karok ide-oda mozgatásának látható nyomai maradnak. A firkálás nemcsak papíron történhet. Lehetőséget adunk rá a homokozóban, aszfalton, nagy csomagolópapíron, lemosható felületeken. Rajzolunk ceruzával, zsírkrétával, aszfaltkrétával, festünk ujjal, lábbal, ecsettel.
Megismerkedhetnek a gyerekek az olló használatával, a tépés és ragasztás technikájával.

Az ábrázolás másik fontos területe a mintázás, ahol térbeli formákkal “dolgozunk”. Ennek a tevékenységnek is teret engedünk a csoportszobában és a szabadban egyaránt. Gyúrunk, sodrunk, dagasztunk gyurmával, só-liszt gyurmával, süteménytésztával, homokkal.
Az öröm forrása maga a tevékenység, nem pedig az eredmény. A gondozónők biztosítják a tevékenységekhez szükséges eszközöket, bemutatják a különböző technikákat, igény szerint segítséget nyújtanak. A gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődését és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését.
Bölcsődénkben az alkotó tevékenység mindennapos, sőt a gyerekek igényeit figyelembe véve a nap folyamán akár többször is visszatérő esemény.

Egyéb tevékenységek

Ezek a tevékenységek az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, állatok etetése stb.) Ehhez nagyon sok lehetőséget kínál az Árnyas kert, amit a gyerekekkel rendszeresen látogatunk. Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos. Ezek a helyzetek lényeges tanulási lehetőségeket hordoznak magukban, fontosak a személyiség alakulásában. A különböző tevékenységek fejlesztik a gyermekek empatikus képességét, ízlését, esztétikai érzékét, igényességét. Igyekszünk megalapozni a gyermekekben, hogy felelősek vagyunk egymásért, a környezetünkért. Fontosnak tartjuk, hogy a helyes magatartás-és viselkedésformák rögzítése már ebben az életkorban elkezdődjön.

Mozgás

A mozgás a kisgyermek lételeme, amely fontos szerepet tölt be az értelmi fejlődésben,eszköze a tapintásnak, a megismerő tevékenységnek és gondolkodásnak. A világ megismerése, a gondolkodás fejlődése ebben a korban érzékszervi-mozgásos sémákon keresztül történik. A gyermeket megszerzett ismeretei, sikerélményei újabb mozgásos próbálkozásra késztetik.
Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigényük rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Nagy mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, biztosítunk a gyermekek számára, melyek használata során fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikusabbá válik a mozgásuk.
Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik benne. Nagyon fontos, hogy a gyermekek természetes mozgásigénye minél több formában kielégüljön, ezért összeállítottunk egy játékos nagymozgás fejlesztést.
Ebben szerepelnek különböző mozgással kísért mondókák, énekek, állatok mozgásának és hangjainak utánzása (kutya, macska, kígyó stb.), járművek mozgásának és hangjainak utánzása (autó, repülő, bicikli stb.).
Ez a tevékenység is megjelenik minden nap, a csoportszobában és a szabad levegőn egyaránt.

Néptánc

Bölcsődénkben a gyerekek megismerkedhetnek a néptáncnak azon egyszerű lépéseivel, ami megfelel az apróságok életkorának, képességeinek és mozgáskoordinációs készséget fejlesztő hatása van. Az ének és a ritmus egyszerű, könnyen elsajátítható a piciknek is. Mindez természetesen játékos formában történik. Ez a tevékenység kiváló kiegészítője a bölcsődénkben folyó zenei nevelésnek, a népszokások átörökítésének. A célunk az, hogy a néptánc örömet adó tevékenység legyen, színesítse hétköznapjainkat. Ez a tevékenység is a gondozónőkkel közösen történik, külsős néptáncoktató vezetésével.