Tavaszi színek
Egész télen fürkésztük, vajon mikor köszönt be a tavasz? Kaptunk sok hideget, havat, de a zord tél végül is utat engedett a tavasz Tündérének.
S bár a hölgy kissé szeszélyes, de ezt boldogan elnézzük neki, hiszen oly üde, friss, hívogató, gyönyörű sokszínűségével ámulatba ejtő, napfényes, életadó. A tavasz beköltözött az erdőkbe, rétekre, a fák bontogatják zsenge, zöld leveleiket, virágok kezdik díszíteni az ágakat.
"A Tavasz kiszabadítja a virágokat, hogy színesre fessék a nevető földet." /Reginald Heber/
Eme látvány meg is ihlette az Árnyas Óvoda piktorait. Rajztáblával kezükben a szabadban való festészetnek hódoltak, mint egykoron az impresszionista művészek, s a természet festette színeket próbálták meg visszaadni a fehér papíron. Ki ceruzával, ki festékkel, ecsettel vagy épp szívószállal igyekezett műalkotását megalkotni. A látvány vizsgálódása, befogadása, az elmélyülés, az alkotás és végül a festmény megvitatása alkotta eme folyamat ívét. " Az enyém szép, az enyém is" - hangzottak el a lényegre törő gondolatok...
...ahogy lényegre törő gondolatok szabadultak fel Tudorka professzor titkos kísérleteket rejtő ládikájából is. A tudós és természetesen a mindent tudni akaró, felfedező kedv lankadatlanul mozgatta a gyerekeket...
...akárcsak a kis madarak, akik így tavasszal egyre hangosabb éneklésbe kezdtek, örülve a napsütésnek, ennivalónak, s a kibukkanó fiókáknak. A gyerekek tanulmányozták is a fészekrakók építési szokásait, nézegették a tojásokat, s szeretettel játszadoztak a kis madárkákkal. No nem igazival, csak amolyan hasonlatosakkal. De ez talán nagyobb örömet okozott a gyerekeknek, mint bármelyik boltban kapható játékcsoda. El is gondolkodtunk, talán nem kellene ennyiféle készen kapott játékhegy, melyből már alig lát ki az ember, hiszen a természet is mindig megújulva annyi szépséget, izgalmat rejt, ami bizton mozgósítja a gyermeki kreativitást...
...legalább úgy, mint a papírból, gyurmából készült virágok, lepkék, katicák, csigák, sünik, méhecskék, akik ügyes kezekben megelevenedtek, váltak mesék hőseivé, s csaltak mosolyt az arcokra...
... S ez a mosoly folytatódik kint is, hiszen tavasz van. S mi lehet ilyenkor a legnagyobb öröm? Természetesen játszani, futkosni a szabadban!
"Tavasz van, milyen szép tavasz van,
de jó futkosni a szabadban,
a fű magas, sűrű a lomb,
csíz búvik ott és vadgalamb,
száll a gyermekek nevetése.
Tavasz, vidámság- ez a béke!"
(Részlet Benjámin László Béke című verséből.)
