ÁrnyasnetÁrnyas ÓvodaAktualitások → Szent Márton hagyatéka

Szent Márton hagyatéka

November 11. Márton napja. E nap lehetőséget ad arra, hogy emlékezzünk egy szentre, aki hazánk területén született, akinek nevéhez sok jó cselekedet fűződik, s akinek kultuszához az idők folyamán rengeteg néphagyomány társult, melyek felelevenítését az Árnyas óvodások évről évre nagy örömmel tesznek. Ő Szent Márton.

A lúd elválaszthatatlan állata e napnak. A legenda szerint Szent Márton alázatból a ludak óljába menekült püspökké választása elől, de a gágogás elárulta, így megtörténhetett püspökké avatása.
A középkorban e nap jelentette a gazdasági év utolsó napját is, melyet lakomával, újborral és az ekkorra felhizlalt sült libával ünnepeltek. Ugye mindenki előtt ismert az a mondás, hogy Márton - napján "aki libát nem eszik, egész évben éhezik”. Hogy ez ne történhessen meg, az Árnyas óvodások minden évben - ahogy most is történt - tesznek is ellene.
A gyerekeket szép libacombok várták. Megnyugtatásként mondom, hogy nem az Árnyas Kert lakói birtokolták azokat! Ők az óvoda udvarán elkerített térben készülődtek a délutáni eseményekre.
Szóval a libacombokat a kis szakácsok megsózták, jól befokhagymázták, megszórták majorannával, aztán zsupsz!, be a sütőbe, hogy finom ropogósra süljön.


Míg pirultak a combok, az óvodások hozzáláttak a lepény elkészítéséhez. Ezt a lepényt szokták egymás között elosztani, s közösen elfogyasztani. Megtörik, és továbbadják társuknak, jelképezvén Szent Márton jócselekedeteit.

Lassan elkészült a libacomb is. Olyan illatok terjengtek a folyosón, hogy aznap már csak ennek beszippantása miatt is megérte óvodába jönni.
Ebéd után el is érkezett a kóstolás és a jóslás ideje. A husi falatok pocakba juttatása után ott állt a csont rideg valóságában. Bármelyik csoportba is mentem, a jóslat mindenütt ugyanaz lett: hosszú, hideg, fehér telünk lesz. Vajon beválik a jóslat?
A hideg már megvan. A havat szeretjük (főleg a gyerekek), bár azért azt is módjával. A hosszúságát pedig jó kis ovis programokkal majd igyekszünk feledtetni.
Azért bízom benne, hogy a gyerekek kedves mosolyára majd a rideg tél szíve is meglágyul, és hamar utat enged a tavasznak.


Addig azonban van egy kis idő, most a gyerekeknek a gyorsan közelgő délutáni eseményekre, a Márton - napi lámpás felvonulásra kellett koncentrálni. S ez hogyan sikerült? Aki ott volt tudja, aki nem volt ott, annak a következő cikkből kiderül.

Fotóalbum


Hírlevél feliratkozás
e-mail cím: