Sárospatak és a Rákóczi-Vár mecenatúrája
"Te látod Isten, mint az édes anya magzatit, a dajka az ő kisdedeit: Úgy igyekeztem nevelni Istennek és szegényhazánknak szolgálatjára." Lorántffy Zsuzsanna
Október 22-én Sárospatakra látogatott az Árnyas Óvoda és Bölcsőde pedagógus csapata. Bevettük a Rákóczi-várat, ellátogattunk a Református Kollégium híresen gyönyörű könyvtárába, a nap végén pedig megtudtuk, hogyan is működik a szőlő szüretelés egy igazi szőlészetben Tokajban.
Utunkat nem is olyan rövid buszozással kezdtük, amit azért annyira nem is sajnáltunk, hiszen volt idő bepótolni a korai indulás miatt elszalasztott reggelit, illetve egy jó kis beszélgetésre is lehetőséget adott a 225 km.
Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járás székhelye. Történelmi források gyakran csak Patak néven emlegetik.Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás volt.(Lengyelország felé). Majd Zsigmond királyt uralkodása alatt szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás király pedig vásártartási jogot adományozott a városnak 1460-ban.
Érkezésünkkor még kellemes őszi időjárás fogadott bennünket. A fák az ősz csodaszép színeiben pompáztak, így kellemes volt a séta a buszmegállóból a vár felé. A rövid séta után megérkeztünk a sárospataki várhoz vagy más néven Rákóczi-várhoz, ami a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, valamint a város legjelentősebb műemléke és a magyar nemzeti örökség része egyben. A magyar 500 forintos papírpénz hátoldalán a sárospataki vár látható, amely a hatalmas Rákóczi-birtoknak része volt.
A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A mohácsi csata után ugyanis az ő birtokába került a város és a 15. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett el. Ez utóbbi a pártharcok során, 1528 után romba dőlt. Perényi a középkori városközpontot bástyásvárfalövvel vétette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a „belső várat”, rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal. 1540–1542 között a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe fogtak. A félbemaradt munkát Perényi Gábor országbíró fejezte be 1563-ban, s talán ő építtette a tornyot kívülről körülölelő ötszög elővédbástyát, a „párkányt” is.
Halála után Patak a Szepesi kamara kezelésébe került 1567-ben. 1573-ban zálogbirtokként a Dobó család kapta, majd 1602-ben Dobó Ferenc halála után az örököseié lett. 1605-ben Bocskai hatalmába került, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba az uradalmat. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Patak Rákóczi-birtok. Férjével, I. Rákóczi Györggyel együtt jelentős építkezésbe kezdett: 1617–18-ban a várkastély keleti szárnyára emeletet húztak, 1628-ban elkészült az új-bástya, s megerősítették a templom északi falát is. 1642-től a kastély déli szárnyára is emeletet építettek, 1647-ben pedig elkészült a Lorántffy-loggia. 1656-ban a Vörös-toronyra ágyúállással új szintet emeltek magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával.
1670-ben Patakon robbant ki a Wesselényi-összeesküvés felkelése, melynek leverése után császári katonaság szállta meg a várat. 1683-ban Thököly kurucai felszabadították a várost, de 1685-ben a császáriak ostrommal ismét elfoglalták. 1694-ben II. Rákóczi Ferenc feleségével ide költözött, majd 1697-ben rövid időre Tokaji Ferenc felkelőinek kezére került az erősség. 1702-ben a császáriak a külső várat felrobbantották és a Vörös-torony egyes részeit megrongálták. 1703-ban foglalták el Patakot Rákóczi kurucai, és ekkor leégett a fényes várkastély. A vezérlő fejedelem 1708-ban ide hívatta össze az országgyűlést. A Rákóczi-szabadságharc leverése után osztrák-német eredetű birtokosok – 1700-tól a Trautsohn, 1808-tól a Bretzenheim, és 1875-től a Windisch-grätz családok tulajdona lett, akik a várkastélyt a 18–19. században erősen átépítették.
A Rákóczi-vár után utunk egyből a Református Kollégium lélegzetelálító könyvtárába vezetett. A sárospataki könyvtár sajátossága, hogy amióta fennáll, mindig egy nagyobb intézményen belül élt. Már az alapításakor is a református iskola részeként tarthatjuk számon. 1618-ig nem maradtak fenn jelentős adatok sem az iskoláról, sem a könyvtárról. Ekkor, illetve 1621-ben viszont készítettek egy, a főiskola rendszerét szabályozó törvénykönyvet, ami a könyvtáros működését is szabályozta. A könyvtárnokot a primariusok közül választották (a kollégium felső tagozatát látogató kiváló tanuló; kilenc primarius alkotta az iskola tanácsát, amely az ifjúság belső életének irányítója volt). 1902-től 44-ig több könyvtárosa is volt a gyűjteménynek. Horváth Cyrill után Harsányi István lett a gyűjtemény gondozója. Az ő nevéhez fűződik a több mint 2000 kötetes kézirattár rendezése. Gulyás József 1928 és 44 közt volt a könyvtár igazgatója, több tanulmányt készített a főiskola és a könyvtár történetéről. Mire átvette a főkönyvtárnoki posztot, a gyűjtemény nyomtatványainak száma meghaladta a 75 ezret, unicumainak száma pedig a 150-et. A Nagykönyvtár ajánló bibliográfia a Gyűjtemények történetéhez.
A Református Kollégium udvarán méltóságteljesen áll a Múzeum épülete, a Berna-sor, megőrizve a 18. század végétől a változó korok ellenére a régmúlt üzenetét. Az egyemeletes épület a Kollégium borainak tárolására szolgáló pincék fölé épült, 1771-1772-ben. A „Museum Physicum” alapjait Simándi István /1675-1710/ tudós professzor rakta le. 1709-ben nyugat-európai tanulmányútjáról értékes fizikai eszközöket hozott haza az iskolának. Simándi volt az, aki elsőként tanított hazánkban kísérletekkel fizikát.A Múzeum teljes állománya 2016. december 31-én 29.010 múzeumi egység volt. Egyházművészeti anyaguk folyamatosan gyarapszik, református gyülekezetekből bekerülő klenódiumok, egyházművészeti tárgyak kapcsán.Az iskolatörténeti anyagok gyarapodása szintén folyamatos. A gyarapodások adományokból, ajándékozás, hagyaték útján történik, ritka esetben vásárlás által.
Az időjárás azonban már nem kedvezett a kirándulásunknak, az eső ugyanis hirtelen esni kezdett, ami egyből módosította a tervezett programot. Sárospatak után utunk Tokajba vezetett, azon belül is a Disznókő Szőlőbirtokba és Pincészetbe. Sajnos a birtokot nem tudtuk az esőzés miatt körbejárni, azonban sok új információval gazdagodtunk az idegenvezetés során. Belepillanthattunk abba is, hogyan zajlik egy szüretelés egy ekkora birtokon. Napunk végén fáradtan pihentünk meg a borospincében, ahol igazi különlegességeket kóstolhattunk.
