"Tél szele, hóval, faggyal jő..."

Bizony elkelt 2015 első hetében a nagykendő, nagy sapka, kabát, kesztyű és minden, ami arra szolgál, hogy melegítse szél süvítette, jégbe dermedt testünket. A tél a zord hideget meghozta, de az igazi gyermekörvendeztető hóból még csak csekély mennyiség jutott.

Azonban a tapasztalat az, hogy bármekkora legyen is a hó nagysága, azért az mégis csak hó, és érdemes kihasználni annak minden pelyhét. Az Árnyas óvodások így is tettek.

Nagy rohammal birtokba vették a vékonyka fehér takaró minden szegletét: volt aki csak épp egy darabot ragadott ki belőle, aztán eldobta, majd mindezt többször megismételte egyre szélesebb mosollyal száján, többen térdre ereszkedtek benne, hogy közelebb kerüljenek hozzá, mások hasra is feküdtek, s akiknek mindez kevés volt, azok aztán oldalukra és hátukra is fordultak, egyre gyorsabban váltva a két testhelyzetet. Mondhatnám úgy is, hogy gurultak, csak ez úgy túl egyszerű kifejezése lenne ennek a fergeteges tevékenységnek, hiszen hóban görögni, mint egy óriási hólabda, no az ám a mulatság!

Hóember építéséhez sajnálatos módon nem volt értelme hozzákezdeni, mert valószínűleg az egész udvar betakarítása szükségeltetett volna hozzá.
Ahhoz viszont elegendő volt, hogy kis tálkákba összegyűjtsenek belőle, hogy aztán a szoba melegében mindenféle kísérletezésbe kezdhessenek. Gyűlt is a sok tudomány az okos kis fejekben!

Amit viszont egyelőre nem élhetünk át a valóságban, azt megtehetjük képzeletben, így hamarosan olyan hófödte lejtők alakultak bent az óvoda épületében, hogy a síelő gyerekek rögtön birtokba is vették azokat.

Voltak, akik szánkóra pattantak vagy épp nagyot csobbantak a nyári melegben a tó hűs vizébe.
Ne aggódjatok, jól vagyok, nem kaptam napszúrást, az agyam sem fagyott le, csak a négy évszak fáján való barangolás ezt is lehetővé tette - persze csak képzeletben.

Egy furcsa dologra azonban nem tudom, hogy sikerült - e választ találniuk még így képzeletben sem, ami így hangzik:

"Nem fáztok, ti téli fák,
Mikor meztelen az ág?
Eldobtátok a nyári zöld
S az őszi aranyruhát.

Ejnye, ejnye, téli fák,
Ez aztán a furcsaság:
Hideg télben levetkőztök,
Nyáron viseltek ruhát! "

/ Zelk Zoltán: Téli fák /

Ha sikerül a titok megfejtését kiolvasni a könyvekből, akkor arról mindenképpen beszámolok. Addig viszont élvezzük a tél örömeit gondtalanul, vidáman, biztos tartogat még sok izgalmat a gyerekek számára!