Pünkösdi királyság
Hajrá, hajrá, gyerünk, ügyes vagy! - hangzott a lelkes kiáltás legalább négy alkalommal péntek délelőtt az Árnyas Óvodában. S kikért szóltak a buzdító szavak? Természetesen a fiúkért. Minden csoport megválasztotta a maga pünkösdi királyát. S hogy ki lehet pünkösdi király? Mindjárt elmesélem.
Egy kedvelt, bár kevés helyen élő népszokást elevenítettek fel Pünkösd alkalmából az Árnyas Óvodában.
Először minden csoport megválasztotta a pünkösdi királynét. Mindig a legfiatalabb kapja meg ezt a rangos címet. Ilyenkor minden leány kivirágzik, de a legszebb fejdíszben - a fátyolosban - a kis királyné pompázik.
Feje fölé kendőt feszítettek, körbejárták, énekeltek. S ettől kezdve az ő kegyeiért indult meg a fiúk küzdelme.
A legények különböző viadalokon mérték össze ügyességüket. Legtöbben lóra pattantak, hogy kiderüljön, kié a leggyorsabb paripa. Voltak, akik modern kori Don Quijote-ként egy lábassal szálltak szembe, hogy minél hamarabb eltávolítsák róla egy bottal fedelét. Voltak ifjak, akik célba dobtak, szökdécseltek vagy épp kakaskodtak a kis királyné szívének meghódításáért. A csoportoknál a feladatok ugyan különböztek egymástól, de a nyeremény mindenütt ugyanaz volt: a pünkösdi királyi cím és a királylány kezének elnyerése.
Ezért szurkoltak, visítottak a lányok! Ezért voltak a nagy kiáltások. A viadal végén körbeállták, megünnepelték az ifjú párt, majd énekelve elindultak, hogy feldíszítsék a májusfát. A májusfa a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka. Régen a fiúk állították a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt.
A gyerekek színes szalagokat akasztottak május fájukra, majd táncolva vagy körjátékot játszva örültek még egy kicsit Pünkösd ünnepének.
