ÁrnyasnetÁrnyas ÓvodaAktualitások → Mihály - napi vásár

Mihály - napi vásár

Közhírré tétetett, s meg is rendeztetett a Mihály - napi vásár az Árnyas háza táján. Szép számmal sereglettek ide a vendégek, ki innét, ki onnét érkezett, hiszen híre kelt, hogy portéka készült temérdek.


Mélyen tisztelt Vásározók, Árnyas apraja és nagyja!
Eljött, minek jönni kellett, mert itt volt Mihály napja!
Mulattatok, vigadtatok, folydogált a jó bor,
Fogyott bőven a portéka, hisz várta koma, s sógor!

Végére járt napestére a Mihály-napi vásár,
Aki itten vásározott, nem érhette nagy kár!

De miért is vásározunk ilyenkor?

Réges - régen, mikor az állatok még élvezhették a legelők friss illatát, Mihály napja egy kiemelkedően fontos dátumnak számított az esztendők folyásában. A Szt. György napján kihajtott állatokat ezen a napon terelték vissza téli, védett helyükre.

A pásztorok ekkor számoltak el gazdáikkal, kapták meg bérüket, s ha jól helytálltak munkájukkal, újra megkötötték velük a következő egy évre a szerződést. A cselédséget is ekkor fogadták fel.
Az új munka reménye mindenkinek öröm volt, gazdagnak, szegénynek, gazdának, szolgának egyaránt.
E fontos eseményt vigalommal, mulatsággal ünnepelték meg, s a megrendezett vásáron pedig mindenki beszerezhette épp híján lévő felszerelését.


No, az Árnyas Mihály - napi vásároknak nem pont az a célja, hogy subát, fazekat, korsót, kukorica darálót, esetleg libát vagy épp malacot szerezzenek be maguknak az arra járók.

Itt egyedi tervezésű, kézzel készített remekművek kaphatók, melyek a gyerekek, az óvó - és gondozó nénik ügyességét, igyekezetét és szeretetét mutatják meg az érdeklődők számára. Ez idő tájt mindig nagy az izgalom az Árnyas háza táján, hogy a portékáknak lesz - e ismét sikerük a vásározók körében? De ezeknek az alkotásoknak lehet ellenállni?

Természetesen a szülők, nagyszülők is nagyban hozzájárultak a vásári jó hangulathoz, a sok finom sütemény sokak megelégedettség szolgálta. Ezúton is hálás köszönetünket küldjük a szorgos kezeknek.

A teljesség érzetének fokozása érdekében nagyüzemben működött a lángos és palacsinta sütöde, a kemence halk duruzsolással ontotta magából a pogácsákat, de a szomjazók sem maradtak le a szőlő levének megmunkálásából fakadó örömök ízlelgetéséről.


S míg teltek a pocakok, fogytak az áruk, a kosárkörhinta rendületlenül pörgött..., és pörgött.... S hogy neki mi adta az energiát ehhez a rendíthetetlen iramhoz? Valószínű a gyerekek boldogsága és vidám mosolya.

Fotóalbum


Fotóalbum


Hírlevél feliratkozás
e-mail cím: