Míg az óra körbe jár...

"Körbejár az óra tik-tak jár,
benne a manócska kalapál.
De ha áll az óra és nem jár,
alszik a manócska és nem kalapál."

Míg az óra körbejár, számtalan dolog történik ... ma ...tegnap...holnap...jövőre... de mi is az idő? "Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal." Ám az idő sohasem egyformán telik, tartamérzete függ életkorunktól és a benne folyó események személyes érzelmi töltésétől. Az idő nem látható, érzékszervekkel nem érzékelhető.. vagyis nincs...de mégis van...


Ranschburg Jenő: Idő — vers

Holnap hatéves nagyfiú leszek!
De mit jelent a "holnap", nem tudom,
mert reggel, hogyha újra felkelek,
a mába fut megint a holnapom.

Holnap ma lesz, s ma volt a tegnap is,
tegnap nem lesz, s holnap nem volt soha
a ma a mából csak a mába visz,
elindul este-reggel ér oda.

A mai-mában élni kell nekem,
a többi bennem él, ha otthagyom:
a tegnap-mára jól emlékezem,
a holnap-mára vágyom már nagyon.

Ez a kicsit kesze-kusza vers jól érzékelteti a gyerekek időhöz fűződő viszonyát. A gyerekeknek, akik leginkább a jelenben élnek, igen nehéz megérteni az idő fogalmát. Ez nem is csoda, hiszen valami olyasmit igyekszünk megfejteni, ami igazából nincs, vagy viszonylagos ill. megfoghatatlan, ám mindennapi életritmusunkhoz szükséges volt megalkotása, illetve megjelenítése.

Titkát nem szeretnénk most megfejteni, ám valamiféle rendet azért mégiscsak kell teremteni az óvodások okos kis fejében. Erre próbálkoztak az óvó nénik játékokkal, mesékkel, rajzokkal és festéssel, s természetesen az idő múlását jelző készülékek felsorakoztatásával.


Vekkerek, kar-, csörgő - és zsebórák, kakukkosok és kakukk nélküliek, ketyegők és pislogók, mutatósok és kijelzősök mind - mind azért ketyerésztek, hogy a gyerekek megbarátkozzanak az idő különös fogalmával, illetve annak érzékeltetésével.

Még a homokóra is a segítségükre sietett, hogy izgalmas versenyben mérhessék az idő múlásának földi értelemben vett fontosságát. Úgyhogy figyelmesen számolták a perceket, a homokóra homokszemeit - (no ez azért szó szerint így nem igaz) - mondjuk úgy, hogy figyelmesen kémlelték, mikor pereg le az utolsó szem, hiszen komoly helyezések múltak egy-egy ilyen apróságon.

A napi rutin sokat segít a kicsik számára a relatíve közeli események időpontjának meghatározásánál. Bár órához kötni még így is nehéz, de a fő mondanivalóhoz azért közelebb visz. Ám ha az órákkal kezdünk is tisztában lenni, de mi a helyzet a hetekkel, hónapokkal, évszakokkal, évekkel?

Ezek már igencsak távol esnek a jelentől. No, ezek megértéséhez ilyen ifjú korban az átélt élmények, események, történések, megfigyelések, tapasztalatok jelentik a kikövezett utat. Például télen fázunk, nyáron pancsolunk ( általában ), ám hogy melyik éveben lettem 4 éves? No, ez már egy újabb bonyodalom. Úgyhogy ne is bonyolítsuk tovább a témát, eljött az ideje, hogy befejezzem a cikket.


Ám azt azért ne feledjük, hogy bár az óra körbejár, de nekünk egyenesen kell haladunk előre az úton... egyenesen előre az idő végtelenségébe...

Fotóalbum

Az idő