Mackó party pofonofonokkal
"Ha beindul a nagy pofonofon,
Ketten osztozunk meg a pofonokon:
Én adom, és te állod majd!"
Nem kell megijedni, nem én vagyok ilyen harcias kedvemben! Szeptember 28. - án Guinness rekordkísérlet keretében hangzik majd fel ez a nóta remélhetőleg oly sokak hangján, hogy bekerülhet a világrekordok közé. Erre edzettek e hétvégén a Medvefarmra látogatók, ahol a mackók mellett több program is szórakoztatta a vendégeket.
A szórakoztatásban nagy szerepet kaptak az Árnyas óvó nénik, akiket azonban nem volt itt könnyű megtalálni. No nem azért, mert elbújtak, hanem azért, mert inkább hasonlítottak mackókra, mint óvó nénikre. Ezt azért nem általánosságban mondom, csak itt erre a napra.
S miért volt e hasonlatosság? Mert a színpadon előadták Fésűs Éva: Jó éjt, bocsok! című meséjét, mely az aludni nem akaró, de a huncutságot annál jobban kedvelő macigyerekekről szólt. Azonban egyik este fáradtságtól elszendergett anyukájuk segítségére siettek...
A történet végeztével mégsem lett vége a mesélésnek, csak egy másik helyszínen, egy sötét sátorban folytatódott. Nem kell megijedni,az óvó nénik nem ijesztgetni akarták a nézőket, nem, nem, ők ugyanis kedvesek és nagyon szeretik a gyerekeket! Az Árnyas óvó nénik egy árnyjátékkal készültek a vendégeknek. A fényes vásznon a lókötő róka, a kicsi sün, a még kisebb lovacskák és a nagy barna medve története elevenedett meg.
A nap többi részében a Málna együttes zenélt, gyermekkórusok daloltak, zengett a táj a pofonofonoktól, ugrálóvár és aranymosás hozta lázba a gyerekeket, s kisvonat rótta a köröket a mackók és farkasok tanyája körül. Akinek kedve volt, a macilift segítségével a magasba emelkedhetett és fentről figyelhette meg az állatokat, lakhelyüket és a gyönyörű tájat.
Sok maci lelkesen jött a látogatók közelébe, egy kis fakanálra csorgatott méz vagy lekvár mindig megteszi hatását. Kedves mackók ezek, közelről valahogy sokkal nagyobbaknak tűnnek, mint az otthoniak, de szerencsére csak időnként vesznek össze egymással egy - egy jó nyalatért. Ilyenkor igazán érezni erő fölényüket, s semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy:
"Vitázni kár egy izmos medvvel!
Kár vitába szállni, kár vitába szállni, kár!"
Viszont az nem kár, ha szeptember 28. - án minél többen ismét meglátogatják a macikat ( persze addig is lehet ) a Medvefarmon, nemcsak azért, hogy jó sok mézzel kényeztessék őket, hanem hogy beinduljanak a nagy pofonofonok, hogy sikerülhessen az áhított Guinness rekord.
