ÁrnyasnetÁrnyas ÓvodaAktualitások → Kisvonattal Királyréten

Kisvonattal Királyréten

Egy kellemes erdei kiránduláshoz elengedhetetlen a jó idő, a kiránduló busz, hátizsákban innivaló és csemege, és természetesen a gyerekek. Minden, s mindenki felsorakozott, úgyhogy indulás! Irány Királyrét!


A napocska már korán ébredt, hogy elkísérhessen bennünket erre a gyönyörű vidékre. A ragyogó kék égre csak egy- két felhőcsíkot festett a nyár, így nyugodt szívvel indulhattunk útra.

A busz hamar megérkezett Kismarosra, ahol volt egy kevés időnk a kisvonat indulásáig. Ez jól is jött, mert az állomáson álldogáló amolyan Thomas féle régi mozdony boldogan invitálta a gyerekeket egy röpke ismerkedésre.
Az izgő - mozgó apróságok kíváncsi szemekkel nézték meg minden porcikáját. Az öreg járgány rozsdás ízületeinek igencsak jót tett a fiatalság energiája.

Huhúú! Hallatszott valamivel fiatalabb rokonának hangja. Most rajta volt a sor, hogy elvigye a gyerekeket Királyrétre. "Ziki - zaka" - zakatoltak fürgén kerekei. A vagonokon átfújó lenge szél kellemesen simogatta az arcokat a nagy melegben. A fák ágai itt - ott illedelmesen beköszöntek, majd gyorsan odébb álltak, hogy meg ne zavarják az utasok kényelmét.


KIRÁLYRÉT! Megérkeztünk! Leszállás!

Első lépéseink egy játszótérre vezettek, ahol némi energiafelvétel után megkezdődhetett a játékok birtokba vétele. Voltak, akik az emberi építményeket, hintákat, várakat részesítették előnyben, sokak azonban a természet játszóterét, a patakot, a hegyoldalt, s a rajta álló fák mászókának használható gyökereit hódították meg előszeretettel.

Királyrét varázslatos, mesebeli fenyőerdeje azonban már nagyon várta az óvodásokat, úgyhogy elindultunk felfedezni a környéket. A királyréti tanösvény 2,9 km - es könnyen járható útvonalát jártuk be, melyen a zöld béka kalauzolt végig bennünket, de azért a barna varangyos sem veszített minket szem elől.

Átkeltünk patakon, fahídon, ügyeskedtünk fatörzsön és cölöpön, sétáltunk óriási fenyvesben, megpihentünk a mesterségesen kialakított, festői Bajdázói - tónál, ahol megnézhettük a mocsári teknős elég nagy állományának gondtalan úszkálását.

A másik tó, amely mellett elhaladtunk, a Királyréti-tó teljes egészében a horgászok birodalma. Halfogásra most nem jutott időnk, mert hamarosan indult kisvonatunk vissza Kismarosra.

A vonat most csöndesebben ringott, mint odafelé. Ez így szokás ilyenkor a megfáradt vándorok tiszteletére, no, meg azért is, hogy az épp leragadni készülő szemek nyugodtan és zavartalanul álomba szenderülhessenek. Persze sokan vidámkodtak még az élmények hatásától, ám valószínű, hogy az esti elalvás nem okozott senkinek gondot.


A végső búcsú előtt még egy hűsítő fagyizás várta az ügyes és kitartó túrázókat, aztán elindult a busz hazafelé.

Reméljük kellemes élményben volt részetek, s ha kedvetek van, anyával, apával is látogassatok el erre a szép kirándulóhelyre, mert Királyrét mindig tartogat valami mesés ajándékot az ideérkezőknek.

Fotóalbum


Fotóalbum


Hírlevél feliratkozás
e-mail cím: