Kecske - becske, mek, mekk, meekkk...
Mek, mekk, meekkk....
"A kecskének négy a lába,
Ötödik a farka,
Árkot ugrik, nagyot szökik,
Fogja meg a gazda!"
Meekkk!
Mek, mekk, meekkk! Jó, jó, mindjárt abbahagyom a mekegést, de nem olyan könnyű, egy ilyen kecskés nap után. Hogy mi történt? - kérditek. Mindjárt elmesélem.
Ami igaz, az igaz, eme történet nem Az Ezeregyéjszaka meséiből került elő, bár most már akár jöhetett is vón onnét, de nem. A hetvenhét magyar népmesében is lehetne helye, de onnét sem érkezett. Szóval e történet csak gyütt valahonnét, onnét tán, ahun a madár se jár...helyett onnét, ahun az Árnyas kis óvodásai járnak.
Szóval történt a minap reggelén, hogy az aprónép minedennapos tevékenykedései közepette sertepertélt. Gyüttek - mentek egyik játéktul a másikig, épp úgy, ahogy szokásuk engedte, mikor hirtelen nagy kopogás hallatszék az ajtón.
"Szabad-é begyünni?" - hallék. Hát szabad vót. Egy szemrevaló fehér kecskét vezetett bé a gazdája.
A gazda illendően köszöntötte a ház népét, s rögvest elmesélte mi járatban vala. Azon vót folyománya, hogy gyönyörűséges és okos jószágát eladja.
Hogy kelendőbb legyen a pára, mondott akkorákat a furmányos öreg, hogy belepirult vón még a kendtek orcája is, ha hallotátok vóna! Ha biz hallottátok vóna, akkor most nem kellene elmesélnem. No, azért mondom.
De nem én mondom vala, hanem a gazda, hogy ekkorát ugrik, meg annyi tejet ad az állat, hogy ha kiejteném a számon a méretét, hát tán el se férne ebbe a rövid történetbe. Nem is hitt neki senki se. De ez még nem vót elég neki. Hozzálátott számláltatni a kecskét, de abba is beletört a szarva...
Csoda hát, ha nem kelt el a kecske! De nem búsult a jószág, a gazdája sem, mert ám szerették ők egymást a javábul. Úgyhogy inkább táncra perdültek, velük együtt a gyerekek és az óvó nénik is, s ha nagyot mondásuk még hatalmasabbra nőtt vóna, a gyerekek kacaja tán még most is hallatszodna, s az én mesém is tovább tartott vóna...
De állj! Még valami azért hátra van. Miért is meséltem el mindezt?
Csak azért, mert csodás hétnek nézünk elibe! Farsang vagyon készülőbe, s népünk szokását felelevenítendőleg jött el ide kecske - becske. Az ő játékuk nyitotta meg ezt a hetet, amikor is vár a móka, vár a kacagás!
S péntek lesz a FARSANG napja, hogy mulasson az óvoda apraja és nagyja!
Várunk!
