ÁrnyasnetÁrnyas ÓvodaAktualitások → Karácsonyi barkácsdélután

Karácsonyi barkácsdélután

Titkos villágok kapui

A Mikulás gyárában - amikor a manók az ajándékokat csomagolják - tudok ilyen nyüzsgést elképzelni, mint péntek délután itt, az Árnyas Óvodában, ahol a gyerekek, szüleik, az óvó - és dadus nénik gyűltek össze egy kis karácsonyi barkácsolásra. Az ünnep közeledtével az eddigi rohanó tempó talán még inkább fokozódik, ezért jó néha egy röpke megálljt beiktatni ebbe a sodrásba. S habár a nyüzsgés nagy volt ezen a délutánon az oviban, bízom benne, hogy az alkotó tevékenység azért mindenki számára hozott pár perc elmélyülést, nyugalmat és felfrissülést.


Igen. Jó és meg is kell néha állni egy pillanatra, megpihenni magunkban, vagy szeretteinkkel, barátainkkal, ismerőseinkkel összejönni, beszélgetni. Ilyenkor nem gondolunk a külvilág zajára, csak élvezzük a jelen csöndes perceit, egymás társaságát, s eljuthatunk egy bensőséges, különös, titkos világba. Nem tudom, hogy kinek mennyi jut ezekből a percekből egy év alatt, de talán a Karácsony szent estéje az, amikor ez az érzés a legtöbb embernek megadatik.

Ehhez hasonló békét azonban máskor is átélhetünk; ez egyéni, hogy kinek mi adja meg ezt az érzést; például saját gyermekünkben való gyönyörködés, esetleg zenehallgatás vagy éppen az alkotás.

E közös karácsonyi barkácsolás célja is az, hogy gyerekek, szülők, óvó nénik kötetlenül, együtt is eltöltsenek egy kis időt, beszélgessenek, ismerkedjenek, kicsit megpihenjenek, s átadják magukat a karácsony hangulatának és az alkotás örömének.

Alkotás közben azonban sokszor teljesen megszűnik a külvilág, s már csak egy dolog létezik: Én és a születendő mű csöndje, összhangja, nyugalma. És most nem csak nagy műremekekről beszélek. Bármi apróság elkészítése ugyanolyan érzéseket ébreszthet, ugyanolyan öröm forrása lehet.

Alkotás közben átlépünk egy láthatatlan kapun, mely különös helyre vezet, egy titkos világba: legbensőbb világunkhoz, önmagunkhoz. Ilyenkor elmerülünk saját képzeletünkben, s a készülendő műben saját magunk, ízlésünk, legbensőbb, igaz gondolataink tükröződnek vissza. Egy aprócska szelet belőlünk.

S amikor e titkos világból kilépünk, újra érezzük a jelent, a világ zajait, de ekkora már ott áll előttünk az elkészült alkotásunk, titkos világunk most már látható, kidíszített kapuja. Ezt a titkos világot sajnos könnyű elfelejteni, s onnan kilépve talán csak egy pillanatnyi érzés marad meg belőle: a saját kezűleg elkészített alkotás felett érzett aprócska gyermeki öröm.
A gyerekek annyira tudnak örülni mindennek, ami a kezük nyomán keletkezik. Jó lenne ezt a gyermeki örömöt minél tovább megőrizni!


Remélem, hogy ezen a közös alkotó délutánon többeknek jutott akárcsak egy csipet is ebből az érzésből, s a gyerekekkel közösen elkészített karácsonyi díszek, gyertyák, koszorúk, képek otthon is eszünkbe juttatják majd ezt a titkos világot, ami mindig vár, s ahová bármikor újra beléphetünk.

Fotóalbum


Hírlevél feliratkozás
e-mail cím: