ÁrnyasnetÁrnyas ÓvodaAktualitások → Farsangi álom

Farsangi álom

Különös álmom volt a múlt héten. Kicsit kusza, de ennek ellenére teljesen valóságosnak tűnt. Álmomban reggel felébredtem, s a tükörbe nézve azt látom, hogy a fejem tetején a meglévő négyhez két újabb szem csatlakozik, ráadásul úgy imbolyognak, mintha tengeren hánykolódnék. Két fülem mellett még kettő éktelenkedik, s ujjaim száma az egyik kezemen hatra gyarapodott. Rosszul alszom talán? Így hogy menjek az óvodába?

Az oviba érve alig hittem a hat szememnek, a furcsaságok sora egyre bővült. Nemcsak én változtam át, hanem ....

Az óvó néniket elnézve ők sem aludhattak túl jól - gondoltam álmomban, s közben jókat kuncogtam rajtuk. Egyiküknek macskabajsza nőtt tejföl után áhítozó szemekkel, macska fülekkel és mikrofonként is működő farokkal. A másikuk kisegérként cincogott bájosan széles mosollyal, hogy rágcsáló fogai jól kivehetőek legyenek ( nem úgy ), a harmadikuk barnán morgó kutyusként lógatta nagy füleit húsos csontról álmodozó tekintettel. Volt közülük, aki kakasként rikoltozott, mint aki érezte, hogy hamarosan jó forró leveske vár rá, de aki a szamár külsőt kapta meg sem volt irigylésre méltó fizimiska. No, és akadt közöttük olyan, aki úgy nézett ki, mint egy madárijesztő ( elnézést, ez nem minősítés ).


Aztán szép sorjában kiderült, hogy a gyerekek is e furcsa varázs alá kerültek.

Az életből, a mesékből, a filmekből ismert figurák bőrébe bújva járt kelt mindenki. Ahány szemem, annyi felé nézett csodálkozásában. Csak egy két alakot került el valami úton módon az átváltozás szele. De egy valamiben azért ők is a többiek sorsában osztoztak: s ez nem más volt, mint a levakarhatatlan mosoly az arcokról.

Ami még változatlan ismerősként lengett mindenfelé, az a finom fánk illat, és a fánk is fánknak nézett ki. De milyen ínycsiklandónak!
Vajon mit jelenthet a fánk az álomban? No, a megfejtést majd később.

Úgy véltem, mindenki jól érezte magát megváltozott külsejében, mert aki szomorkodik, biztos nem ropja vígan a táncot, nem nevetgél széles vigyorral. Eme átváltozás azért némi furcsaságot is hozott magával. Például madzagról lógatva ették a kekszet, kéz nélkül az ízes fánkot, pálcikával a ropit és a pattogatott kukoricát. Azonban úgy tűnt, ez se zavar senkit sem, inkább a szájak nőttek egyre szélesebbé. ( De legalább a szörpöt szívószállal itták és nem az ujjukkal. )


Aztán hirtelen álmomba - nem értem miért - Hamlet, dán királyfi monológ imitácó ugrott be: enni vagy nem enni: az itt a kérdés. Végül is a válasz hamarosan, elég egyöntetűen megérkezett: enni!
S fogyott a fánk jó ízzel, sárgabarackossal, egyre karcsúbb alakúak lettek, mígnem teljesen elfogyott.
Milyen élethű egy álom - gondoltam álmomban, mert kézzel foghatóan éreztem a fánkok ízét, illatát.

Aztán hirtelen változott a kép, s a nagy vidámkodás egyszer csak egy mesében folytatódott. Az óvó nénik, - ha már ilyen külsőt kaptak ajándékul - úgy gondolták, előadnak egy mesét a gyerekeknek, történetesen A brémai muzsikusokat. Ehhez minden szereplőt sikeresen fel tudtak sorakoztatni. Két pödrött bajszú rabló is megjelent valahonnan már ismerős tekintetekkel, csak azt nem tudtam, hogy álmodom - e őket, vagy az álmomon kívül tényleg a házamban vannak. Már majdnem kezdtem ijedtemben felébredni, de mivel az álombéli mesében jól elagyabugyálták őket, hát megnyugodtam.

A mesére egyébként az óvoda tornatermében összegyűlt mindenki, még a bölcsődéből is érkeztek vendégek. Őket azonban az átváltozás ma elkerülte. De nem lepődtek meg a fura figurákon, mert előző nap ők kerültek ilyen helyzetbe, így a szituáció ismert volt számukra.
A zenés, vicces mesén mindenki jókat nevetett. Úgy éreztem, én is hangosan kacagok álmomban.

Mikor tizenkettőt kondult az óra, mintha ébredezni kezdtem volna, a varázslat kezdett köddé válni, minden lecsendesedett, s ebéd után mindenki nyugovóra tért. Már az én szemeim sem imbolyogtak, minden visszaállt megszokott medrébe.


S ekkor felébredtem - lenne logikus a dolog. De nem, nem, nem. Nem ébredtem fel. Így vagy én is ébren voltam, mikor mindez történt, vagy azóta is álmodok.

Azonban szép lassan megérkezett az álomfejtés, az élménybeszámolók alapján világossá vált, hogy mindez nem álom volt, hanem színtiszta valóság. Egy vidám nap, a farsang napja az Árnyas Óvodában.

Fotóalbum


Fotóalbum


Fotóalbum


Fotóalbum


Hírlevél feliratkozás
e-mail cím: