ÁrnyasnetÁrnyas BölcsődeAktualitások → Megyünk az oviba

Megyünk az oviba

Valami nagyon új és izgalmas történik most velünk. Tudjátok, növünk mint a gomba, így már szeptemberben nem kis bölcsisek leszünk. Átléphetjük az óvoda kapuját. Új és régi barátok, valamint sok – sok kaland vár majd ránk az óvodás éveink alatt. Az első nagy kaland pedig már el is kezdődött...


Egészen bölcsis napunk első perce óta izgatja a fantáziánkat, hogy vajon mi lehet a kis fa kerítés túloldalán. Azt tudtuk, hogy akik ott játszhatnak, már nagy óvodások és a gondozó nénik mindig azzal vigasztaltak bennünket, hogy ha türelmesek leszünk, egyszer mi is átléphetjük annak a bizonyos kapunak a küszöbét. És láss csodát, most eljött ez a nap.

Már a hét elején éreztük, hogy valami készülőben van, ugyanis délelőttönként meglátogattak bennünket az óvónénik. Körülbelül két órát töltöttek velünk. Ezalatt játszottunk, beszélgettünk, vagyis ismerkedtünk egymással. Meséltek arról, mit is szoktak ők egész nap az óvodában csinálni a gyerekekkel. Verseket tanulnak, rajzolnak, kézműves foglalkozásokat tartanak, játszanak, ebédelnek, alszanak majd újra játszanak. Vagyis hasonlóan telik az ovisok napja is, mint a miénk telt eddig, nem is lesz olyan nagyon furcsa.

A hét vége felé pedig már annyira összebarátkoztunk az óvónénikkel, hogy végre átvezettek bennünket azon a bűvös kis fa kapun, amely eddig elkerített bennünket az ovisoktól. Tudtátok, hogy milyen sok játék van az ovis udvaron? Libikóka, csúszda, hinta, kisvonat, kisház és persze egy nagy homokozó. Itt aztán nem lehet unatkozni. Már alig várjuk, hogy felfedezzük a legjobb a rejtekhelyeket a bújócskához és a leggyorsabb menekülő útvonalat a fogócskához.

Sőt végül az is kiderült, hogy az ebéd pont annyira finom, mint a bölcsiben volt, szóval éhesek sem maradunk ezután sem. Az óvónénik még segítettek egy picit megemelni a tányért, hogy az utolsó falatig meg tudjuk enni finomságokat, de tudjuk, hogy eltelik még egy kis idő és már erre az apró segítségre sem lesz szükségünk, hiszen már nagy óvodások leszünk.

A nagyobb óvodás gyerekek is kedvesen fogadtak bennünket. Közösen énekeltünk Lili nénivel, beszélgettünk egy kicsit a szőnyegen ücsörögve majd szaladtunk is játszani. Együtt utaztunk a kis vonaton, átjutottunk a mászóka akadályain, hintáztunk és sokat csúsztunk a nagy piros csúszdán. Ó, és majd el felejtettem megépítettünk egy hatalmas homokvárat is. Alig várjuk, hogy szeptembertől minden nap folytathassuk ezt az ovis kalandot.

„Egy, kettő, három, négy, te kis cipő hová mégy?
Kip-kop kopogok, óvodába indulok.”

„Kukurikú, jó reggelt, szól a kakas, ha felkelt.
Ti is gyorsan keljetek, óvodába menjetek!”



Fotóalbum


Hírlevél feliratkozás
e-mail cím: