Bölcsődések Karácsonya
Családias hangulatban telt a bölcsisek karácsonyi délutánja. Ez nem is meglepő, hiszen a hétköznapokon is második anyukaként foglalkoznak a gondozó - és dadus nénik a kicsikkel. Ez a szeretet és igyekezet hatotta át nemcsak az ünnepséget, hanem az ezt megelőző karácsonyi készülődést is.
Mivel már átadásra került a gyerek által készített ajándék, a mézeskalács karácsonyfa, így elárulhatom, hogy a gyerekek milyen lelkesen tüsténkedtek a tészta kiszaggatása közben. Míves munkához idő, türelem és nagy figyelem kell, ezért Marika néni egyenként szorgoskodott az apróságokkal. Vagyis sokszor csak próbálkozott, mert gyurmázás ide vagy oda, a mézeskalács gyurma csak jobban érdekelte a kicsiket!
Vajon mi lehetett ennek az oka? Talán az ajándék titka vagy a finom illat csábította a bölcsiseket? Nem hiszem, hogy a kóstolás, az el - elcsent morzsák lettek volna ilyen vonzerővel?! Vagy tévedek? Ez mindegy is! A lényeg az, hogy olyan ügyesen nyújtották és szaggatták a tésztát, hogy öröm volt nézni!
Amíg valaki éppen dolgozott, addig a többiek próbálkoztak ott sertepertélni, s azon fáradoztak, hogy átadhassák tapasztalataikat, mozdulataikat az éppen munkálkodó manócska számára, s igyekeztek az elhagyott morzsáktól tisztán tartani a munkafelületet. Végtére is ők nem lábatlankodtak, csak segítettek!
Hasonló lelkesedés munkálkodott bennük a karácsonyi ünnepségre szánt kókuszgolyók készítése közben is. Csak annyira hullottak a kókuszpelyhek a gombóckákra, amennyire a gyerekek már várják a hó esését. Egy kis "pilinkélés" el is kelne már így Karácsony tájékán! De most még csak ez az ehető fehérség jutott, de a karácsonyi ünnepségen mindenesetre jó szolgálatot tett.
Aztán eljött az ünnepség délutánja. Szülők, gyerekek izgatottan várták, hogy felcsendüljön a zene, mely úgy meg tudja melengetni a szíveket, s ami mindig valami csoda kezdetét jelenti. A várakozás feszültségét a gondozó nénik bábozással csillapították, s a zene dallama nem is váratott sokat magára. Csillagszórós meleg hangulatban minden kicsi ajándékot kapott, olyan kis pihe - puha alvó "büngyürgetőt", melyet a gondozó nénik maguk készítettek el nagy szeretettel az apróságoknak.
A gyerekek is átnyújtották szüleiknek a mézeskalács karácsonyfákat, s megízlelhették a kókuszgolyókat és a többi finomságot, mely az asztalkákra került.
S az igazán nagy ajándékok csak most következtek. Óriási dobozokban mindenféle játék, babakocsi, barkácskészlet, babák és ki tudja még hány féle meglepetés érkezett. Jól bele kellett nyúlni a doboz aljába az utolsó darabok felkutatása végett! De megérte!
Itt volt a csoda, szülők, gyerekek, gondozó és dadus nénik boldogan játszadoztak s együtt örültek a meglepetéseknek. Mindenki egy kicsit gyermekké válhatott. Kell ennél nagyobb ajándék?
